Pedagógusaink csatlakozása a polgári engedetlenségi mozgalomhoz
2022-09-27
Gyermekruhákat várunk a Dankó utcában
2022-09-28
„𝐷𝑒 ℎ𝑎𝑑𝑑 𝑒́𝑙𝑗𝑒𝑘, 𝑚𝑒𝑛𝑛𝑦𝑒𝑖 𝑇𝑒𝑟𝑒𝑚𝑡𝑜̋ –
𝑂́, ℎ𝑎𝑑𝑑 𝑒́𝑙𝑗𝑒𝑘 𝑠𝑧𝑖́𝑣𝑒𝑚𝑚𝑒𝑙, 𝑠𝑧𝑖́𝑣𝑒𝑚𝑚𝑒𝑙!
𝐻𝑜𝑔𝑦 𝑑𝑖𝑐𝑠𝑒́𝑟𝑗𝑒𝑚 𝑐𝑠𝑜𝑑𝑎́𝑙𝑎𝑡𝑜𝑠 𝑣𝑖𝑙𝑎́𝑔𝑜𝑑𝑎𝑡
𝐻𝑜𝑔𝑦 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑒𝑠𝑠𝑒𝑚 𝑎 𝑓𝑒𝑙𝑒𝑏𝑎𝑟𝑎́𝑡𝑜𝑚𝑎𝑡!
𝐴 𝑓𝑜𝑔𝑠𝑎́𝑔 𝑠𝑧𝑜̈𝑟𝑛𝑦𝑢̋! 𝑁𝑒ℎ𝑒́𝑧 𝑏𝑒𝑛𝑛𝑒.
𝑆𝑧𝑎𝑏𝑎𝑑𝑠𝑎́𝑔𝑏𝑎𝑛 𝑒́𝑙𝑛𝑖 – 𝑒́𝑠 𝑎𝑙𝑢𝑑𝑛𝑖 – 𝑠𝑧𝑜̈𝑟𝑛𝑦𝑢̋𝑏𝑏.
𝑆𝑧𝑜̈𝑟𝑛𝑦𝑒𝑛 𝑒́𝑙𝑛𝑖 𝑛𝑦𝑜𝑚 𝑛𝑒́𝑙𝑘𝑢̈𝑙
𝐸́𝑠 𝑎𝑘𝑘𝑜𝑟 𝑎 ℎ𝑎𝑙𝑎́𝑙 𝑒́𝑠 𝑎𝑧 𝑒́𝑙𝑒𝑡 𝑒𝑔𝑦.”
𝑻𝒂𝒓𝒂𝒔𝒛 𝑺𝒆𝒗𝒄𝒔𝒆𝒏𝒌𝒐: 𝑮𝒐𝒏𝒅𝒐𝒍𝒂𝒕
Az elmúlt héten Kijevben és környékén (Makariv, Andrijivka, Borogyanka, Szeverinyivka) járhattam egyházam, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület küldötteként.
Ez az a terület, amely legelsőként találkozott az orosz hadsereg brutalitásával. Szétlőtt házakkal, megnyomorított egzisztenciákkal, kulturális emlékek szétlövésével, életüket mentő belső menekültekkel találkozhattunk lépten-nyomon. Az a segítség, amit vihettünk, csepp a tengerben ahhoz az ordító szükséghez képest, amit láthattunk.
Mégis hálás köszönet illeti azokat, akik nem törődve a magyar vezetés által sugallt gondolattal, miszerint Ukrajnának az lenne a dolga, hogy behódol az oroszoknak, szükségét érezték annak, hogy inkább az Örökkévaló parancsának engedjenek: Segítsd a bajban lévőt!
Néhány adat a kinti helyzetről:
𝗠𝗮𝗸𝗮𝗿𝗶𝘃 (kistérségi központ).
Nevmerzsicky Ivanovics a Makarivi Önkormányzat Szociális Osztályának vezetője elmondta, hogy a városkában 585 ház megrongálódott, 600 ház lakhatatlan és ezek lakói valamint a 3000 menekült, akik Harkiv környékéről érkeztek, várnak segítségre. Hihetetlen örömöt okozott a Kispesti Önkormányzat élelmiszer és elektromos hősugárzó, valamint az Austria Stands With Ukraine szervezet meleg ruha és élelmiszer adományai.
Jártunk a kórházban, ahol a betegek olyan kórtermekben is fekszenek, ahol az ablakok még mindig a háború nyomait viselik (betört ablakok, amik üveg helyett nylonnal vannak behúzva). Nagy örömöt okozott a Kispesti Egészségház gyógyszer és gyógyászati segédeszköz adománya.
A sporttelepen hagyhattunk több száz m2 padlószőnyeget, ami igen jól jön a felújítási munkálatokban.
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt kiküldöttjeként Kocsik Tekla és Gráf Tamás sportszerekkel örvendeztették meg a makarivi gyerekeket, amiket Bohgyuk Alexander sportigazgató vett át.
𝗕𝗼𝗿𝗼𝗴𝘆𝗲𝗻𝗸𝗮 (járási központ)
Konstantin Moroz a Borogyenkai Járási Hivatalvezető helyettese elmondta nagyon örül annak, hogy Magyarországon vannak olyanok is, akikre barátkén tekinthet. Miközben megköszönte a segítséget, amit vittünk, kifejezte abbéli reményét, hogy létrejöhet testvérvárosi vagy/és ukrán-magyar baráti társaság. Egyetértettünk abban, hogy fontos lenne az, ha a magyar emberek az ukrajnai valós helyzetet ismerhetnék meg.
Natalia Visinszka kulturális igazgató asszony elmondta, hogy Borogyenkában a háború előtt 24 iskola működött. Jelenleg 4 maradt meg. Életre hívták a Kultúra Él mozgalmat, ami segíteni akar a háború okozta traumák feldolgozásában. Azért vannak nehéz helyzetben, mert az állami kincstár prioritásokat állított fel a pénzeszközök felhasználásánál. S természetesen a kultúrára fordítható összegek hátrébb sorolódtak. Így nagyon örültek a könyvtárnak vitt székeknek és könyvespolcoknak, s az MKKP által vitt sporteszközöknek.
Külön szeretném megköszönni Makai Józsefnek, a 168 óra lehetetlenné tett főszerkesztőjének munkáját, aki végig dokumentálta utunkat.
Dr. Elna Antalovszka ungvári orvos, Gennadij Furt borogyenkai sportvezető, Kucsmás Iván és Kucsmás Krisztina ungvári önkéntesek munkáját, akik energiát nem sajnálva kapcsolataikkal, tolmácsolással ügyek intézésével profi módon segítették a kinti munkánkat! Nem kevésbé Alisa Karpovich és családja szeretetét Kijevben, ahogyan megnyitották otthonukat szállást adva nekünk, valamint kapcsolataikat, amelyek segítségével adományaink jó helyre kerülhettek!
Hiába a Borogyenka főterén megsemmisíteni akart Sevcsenkó szobor, a sok nyomorúság látványa, mégis bizakodva tértem haza. Hisz megérintett ukrán barátaink bizakodó helytállása, s az ukrán költőfejedelem sorai:
„…𝑆𝑧𝑎𝑏𝑎𝑑𝑠𝑎́𝑔𝑏𝑎𝑛 𝑒́𝑙𝑛𝑖 – 𝑒́𝑠 𝑎𝑙𝑢𝑑𝑛𝑖 – 𝑠𝑧𝑜̈𝑟𝑛𝑦𝑢̋𝑏𝑏.
𝑆𝑧𝑜̈𝑟𝑛𝑦𝑒𝑛 𝑒́𝑙𝑛𝑖 𝑛𝑦𝑜𝑚 𝑛𝑒́𝑙𝑘𝑢̈𝑙
𝐸́𝑠 𝑎𝑘𝑘𝑜𝑟 𝑎 ℎ𝑎𝑙𝑎́𝑙 𝑒́𝑠 𝑎𝑧 𝑒́𝑙𝑒𝑡 𝑒𝑔𝑦.”
(Forrás: Iványi Miklós Facebook-oldala,
fotók: Kocsik Tekla)
