IVÁNYI GÁBOR: „A LEGNAGYOBB SEGÍTSÉGETEK MOST AZ LENNE, HA ERŐT ADNÁTOK ENNEK A HIHETETLEN SZERETETNEK ÉS SZOLIDARITÁSNAK AZ ELHORDOZÁSÁHOZ.”

Kedves Jó Barátaink, Testvéreink!

 

Nagyon hálásan köszönöm mindazokat a felajánlásokat és adományokat, amelyeket átmenetileg szorult helyzetünkben nyújtottatok, és folyamatosan tapasztalunk. Az az igazság, hogy zavaromban szeretnék a föld alá bújni ennyi jóság láttán, és arra gondoltam, hogy ha ezt megtenném, akkor egy Felcsút nevű település labdarúgó pályájánál követném el, hiszen az a gyepszőnyeg fűtve van…

 

De komolyra fordítva a szót, a felajánlók és felajánlásaik sokasága miatt nem tudom külön-külön, név szerint mindenkinek köszönetemet kifejezni. Volt, aki lakásában ajánlott fel egy szobát, vagy egy egész eladás előtt-alatt lévő házat, szállodai vagy idősotthoni szobát, más pénzt, generátort, gázpalackos sziesztát (amire talán szükség is lesz, hiszen akkor fűtött körülmények között tarthatjuk vasárnap istentiszteletünket). Ez a nap (február 22.) egyben a tatárszentgyörgyi áldozatok emléknapja is. Hétfőn, a hó utolsó hétfője lévén, a szokásos hangverseny lesz kamarazenével, ahol a hegedű és egyéb húros hangszerek tartásához szükség van a meleg ujjakra.

 

Külön köszönet, hogy (nyilván valamennyi elismert egyház nevében) most is a Mazsihisz legfőbb vezetői hívtak, és biztosítottak mindenfajta segítségükről. Mélyen meghat ez is.

Hálás vagyok a művészek, közszereplők kiállásáért, együttérzéséért is, sokat jelent a támogatásuk.

 

A legnagyobb segítségetek most az lenne, ha erőt adnátok ennek a hihetetlen szeretetnek és szolidaritásnak az elhordozásához. Kérlek, hogy megbeszélés nélkül ezért újabb eszközöket ne hozzatok, mert ahonnan elvonjátok, ott lehet, hogy nagyobb szükség van rá. Ha valamire mégis szükség lenne, szólni fogunk.

 

Természetesen lázasan keressük a megnyugtató megoldást (hiszen ez a nagyobb teljesítményű generátoros pillanatnyi megoldás e pillanatban napi 200 ezer forintnál nagyobb anyagiak előteremtését igényelné). A helyzet az, hogy az eddigi szerződést felmondó és újat kötni nem hajlandó cég tulajdonosa bizonyos Mészáros Lőrinc magánszemély. Még az a kósza ötletem is támadt, hogy nem javasolhatná-e valaki az illetőnek, hogy adja a semleges állam kezébe ezt a működtetést, így nem okozna neki lelkiismereti kérdést, hogy télvíz idején felmond-e egy ilyen nélkülözhetetlen szolgáltatást. Persze, ha nem, hát nem.

 

Ha valaki anyagilag támogatni szeretne bennünket, az egyházközség alapítványának számlaszámán nincsen inkasszó (tartozásunk sincs ugye), akkor ezt a következőképpen teheti:

 

 

Még egyszer mindent-mindent nagyon hálásan köszönök. Jó nekem, nekünk ehhez a nagy családhoz tartoznunk, akik ti vagytok. Ha egyszer kitavaszodik, átvitt értelemben is, és a dolgok kedvező változást hoznak, bízom benne, hogy egy ezzel összefüggő örömünnepre is eljöttök majd. Addig is ti is mindenben számítsatok rám, ránk.

 

Sok-sok szeretettel: